Egy Lengyelországban manapság kivételesen népszerű kérdést teszek fel Neked: Szerinted mikor történik a legtöbb légi katasztrófa? Nos, ahogy a kutatások eredményei mutatják, a repülőgépeket mindenekelőtt fel- és leszállásnál érnek katasztrófák.
Sok légitársaság tapasztalatlan utasa ösztönösen épp a repülés kezdeti és végső szakaszán mutatja a stressz és idegesség jeleit.
Amikor a repülő eléri a már biztonságos magasságot, körülbelül 10 ezer méteren a stressz elmúlik, kikapcsolhatod a biztonsági övet, a stewardessek pedig elkezdik kiosztani az inni- és ennivalókat. Az ideális légkört viszont sokszor megzavarja egy jelenség, amit turbulenciának hívnak. Sokk, remegés, stressz, bizonytalanság és aggodalom, ezek a tünetek, amik ettől ránk törnek. Ebből a vészhelyzetből elsősorban a pilóta tud sértetlenül kikerülni. Repülővel repülve kizárólag az ő képességeire vagy ítélve. Nincs befolyásod arra, mi történik a géppel.
Engedsz a pániknak?
Megőrzöd a józan eszed?
Visszakapcsolod a biztonsági övet?
Az egyetlen, amiről döntesz, az a Te reakciód és felkészültséged.
Befolyásod van arra, hogyan viselkedsz a megváltozott körülményekben.
A 2008-ban kezdődő pénzügyi csőd, recesszió, dekonjunktúra, a munkanélküliség növekedése tipikus jelei a turbulencia korszakának, amilyenbe a világgazdaság került. A világ még sosem volt elárasztva ennyi belső egymásra ható kapcsolattal és kölcsönös függőséggel. A gazdasági turbulenciák
hasonló következményekhez vezetnek, mint azok, amiket repülővel utazva tapasztalhatsz. Összenyomva, taszigálva és külső erők által bántalmazva érezheted magad, amikre nincs befolyásod. Az ehhez a jelenséghez vezető közvetlen hatások véleményem szerint a globalizáció és a technológiai fejlődés. A globalizáció a termékek egyik országból a másikba való áramlásának növekedését eredményezi. A másik oldalról a technológiai fejlődés, számítógépek, közösségi média – Facebook – és a mobiltelefon azt eredményezik, hogy az információ hihetetlen sebességgel ér el hozzánk.
A felhasználói életmód megszállottjai állandóan másokkal hasonlítják össze magukat. A „Nasza klasa” portálon az ismerőseik látszólag boldogságot sugárzó képeire klikkelgetnek. Beszippantja őket a soha véget nem érő patkányverseny. Vásárolnak, vásárolnak, vásárolnak, vásárolnak. Hitelre. Hisz valahogy csak lesz. És kinézni kell valahogy. Sokunknak vannak problémái pénzügyeik határidős teljesítésével. Hallunk családokról, akik magas jelzáloghiteleket vettek fel, és nincsenek tényleges bevételeik vagy biztosításuk. Sok vásárló, akit a médiából jövő információk megijesztenek, korlátozza a kiadásait és spórolni kezd. Az árugyártó cégek forgalma csökken, mint pl. az autóké, háztartási és elektronikai cikkeké. A cégek megváltoztatják a struktúrájukat, ami elbocsájtásokhoz vezet. A munkanélküliség elégedetlenséghez, frusztrációhoz és depresszióhoz vezet.
„Panta rhei” – „Minden elúszik”, ahogy azt az ókori Hérakleitosz mondta.
Ezek a szavak olyan gondolatokat ébresztenek, hogy az egyetlen biztos dolog az életünkben a változás, és az egyetlen bizonyosság: a bizonyosság a bizonytalanban.
A változás szorongással tölt el. Nem szeretjük, ha valaki kimozdít az adott állapotunkból, ami számunkra ismert és amiben biztonságban érezzük magunkat. A biztonság nem mindig jelent boldogságot és kiteljesülést.
Megmarad a remény, hogy a turbulencia hamarosan elmúlik.
A reményt olyan együtthatók csoportja hozza létre, amik átsegítenek a nehéz időkön és eljuttatnak a béke, elégedettség, kiteljesedés, boldogság és álmaid megvalósításának érzéséhez.
Ezeket az együtthatókat a SIKER DETERMINÁNSAINAK nevezem.
Biztos sokszor gondolkoztál el valakinek a sikerei láttán: „hogy csinálja ezt?”
Mit gondoltál közben? Szerencséje volt. Megfelelő időben volt megfelelő helyen. Olyan tulajdonságai vannak, amik nyerésre predesztinálják. De talán eszedbe jutott, hogy ha már ő meg tudta csinálni, én is meg tudom!
Vannak úgynevezett sikeremberek, akik egy adott titkos tudás birtokában vannak?
Kiválasztottak?
És ha igen, te miért nem vagy az?
Tizennyolc éve dolgozom a legviharosabb és szokatlanul izgalmas üzletben – a közvetlen értékesítésben. Ez idő alatt látványos sikereket értem el, de el is estem, hogy egy pillanat alatt felemelkedjek és elkezdjem a következő utat a csúcsra. Nem hiszek a célok kudarcok nélküli megvalósításában, amik az úton történnek. Nem hiszek a végleges sikerben az olyan módszerek út közbeni megismerése nélkül, amik alapján ez nem működik. Az eltelt tizenévek alatt az értékesítők és értékesítési menedzserek inspiráló eredményeit vizsgáltam, majdnem az összes földrészen. Ezernyi beszélgetést folytattam boldog és elégedett emberekkel. Kerestem a választ a következő kérdésekre:
Mi okozza, hogy egy ember sikereket ér el?
Mi ad neki ehhez motivációt, hozza meg a szerencsét és csinál belőle tökéletes vezetőt?
A válaszok, amiket kaptam, egyébként három területről valók, amiket az úgynevezett sikeremberek folyamatosan fejlesztenek, hogy szerencsésen teljesítsék az álmaikat és eredményesen vezessenek másokat. Képességeiknek köszönhetően a turbulencia idején megőrzik a nyugalmukat, mikor a legtöbb ember nyugtalan.
Ezeket a tulajdonságokat grafikai formában az alábbi háromszög csúcsain ábrázolom:
Engedd meg, hogy elmagyarázzam neked a fenti diagram értelmét.
Az első és szerintem legfontosabb a determinánsok közül a TE HOZZÁÁLLÁSOD /agy/,
Vagyis az a folyamat, ami a fejedben zajlik. A meggyőződésed, értéked, álmaid, az életbeli elképzeléseid és küldetésed, magabiztosságod, és hogy a képességeid alapján megnevezd az életcéljaid.
Kétségkívül azzá válunk, amivé képzeljük magunkat. A bibliai Jób azt mondta:
"Félelem szálla rám, és rettegés, s megreszketteté minden csontomat."
Az optimizmus és a legjobbra számítás elkerülhetetlenül előnyös körülményeket teremt.
Minden cégnek, miközben sikereket akar elérni a piacon, létre kellene hoznia a saját elképzeléseit és küldetését. Leszögezni az elvárásait. Ez egyaránt vonatkozik nagyvállalatokra és kis cégekre. Véleményem szerint ugyanez a szabály érvényes az emberek világában, akik boldogan akarnak élni, harmóniában saját értékükkel, megvalósítva a céljaikat, amik összhangban vannak a személyes törekvéseikkel.
A saját elképzelések létrehozása előtt segítenek a következő kérdések:
Mit jelent számomra a boldogság?
Hogy látom magam egy, öt, tíz év múlva?
Milyen új minőség jelenik meg az életemben?
Hol lakom /a jövőben/?
Hol töltöm a szabadságom?
Hogy néz ki a környezetem?
Az ismerőseim? Milyen környezetben dolgozom?
A munkám?
A Te globális célod a sorjában végzett küldetés. Vagyis válaszolj a kérdésre:
Merre tartok?
A jó küldetést három vonás jellemzi:
Először is körülhatárolható számú célhoz kötődik.
Másodszor, aláhúzza az életfilozófiád fő elemeit és az értékeket, amiket meg akarsz őrizni.
Harmadszor, kijelöli a főbb területeket, amikben működni akarsz.
Milyen a Te küldetésed? Merre tartasz és mikor akarsz odaérni?
Ezért ha van SAJÁT ELKÉPZELÉSED ÉS MISSZIÓD, illetve LISTÁD A CÉLJAIDRÓL, állandóan a szemed előtt kell lennie, ahogy az alábbi történet hősének.
Robin igazi mestere volt az íjászat művészetének. Egyszer egy reggelen meghívta kedvenc diákját, hogy az megnézze a mester képességeit. A diák már több, mint ezerszer látta a bemutatót, de mindemellett hallgatott tanárára.
Mindketten elmentek a kolostor melletti erdőbe. Mikor egy lenyűgöző tölgyfához értek, Robin levette a kalapja karimáján hordott virágot és rátette az egyik ágra.
Majd kinyitotta a táskáját és kivett belőle három tárgyat: a nagyszerű, értékes fából készült íját, nyilat és egy fehér zsebkendőt, ráhímzett akáccal.
Robin száz lépés távolságra állt a helytől, ahova a virágot rakta. A célt látva a szemei előtt, megkérte a diákot, hogy kösse be a szemeit a hímzett zsebkendővel.
A diák eleget tett tanára kérésének.
– Milyen gyakran láttál engem ilyen nemes és ősi sportot gyakorolni, mint amilyen az íjászat? – kérdezte Robin.
– Minden nap – felelt a diák. – És mindig sikerült eltalálnod a rózsát háromszáz lépés távolságból.
Zsebkendővel lekötött szemekkel Robin erősen megvetette a talpát a földön, teljes erejével meghúzta a húrt – megcélozva a tölgy egyik ágán levő rózsát –, és elengedte a nyilat.
A nyíl suhant a levegőben, de még a fát sem találta el, bosszantóan széles ívben tévesztett célt.
– Eltaláltam? – kérdezte Robin, levéve a zsebkendőt a szeméről.
– Egyáltalán nem találtad el – válaszolt a diák. – Azt hittem, bemutatod az akarat erejét és a célzótehetséged.
– Épphogy a legfontosabb leckét tanítottam meg neked az akarat erejéről – válaszolt Robin.
Ha vágysz valamire, csak erre az egy dologra koncentrálj:
senki sem találja el azt a célt, amit nem lát.
A második a determinánsok közül a TUDÁSOD /aminek szimbóluma Einstein képe/.
A tudás, ami elválaszthatatlanul kötődik a harmadik területhez, vagyis a TAPASZTALATHOZ /laptopot használó gyerek/. A menedzseri munkát összekötve az üzleti tréneri hivatással, különös figyelmet fordítok a hatásos ismeretszerzésre. Két inspiráló történelmi formából merítek.
Közülük az első a távoli múltban élt kínai filozófus –
Konfucius.
Ő a következő szavak szerzője:
Amit hallasz, elfelejted.
Amit hallasz és látsz, van esélyed megjegyezni.
Amit csinálsz, megtanulod.
Sok évvel Konfucius után, a múlt század végén élő kutató és teoretikus tanár, David A. Kolb megalkotta a véleményem szerinti legeredményesebb, Kolb ciklus néven ismert modellt, amit az ismeretszerzés folyamatára alkalmazott. Ez a folyamat négy szakaszon vezet minket keresztül. Az első a tapasztalás /kísérlet, szimuláció vagy valós tevékenység/. A második szakaszban meghozzuk észrevételeinket, illetve levonjuk a tapasztalatainkból adódó következtetéseket. A harmadik szakaszban összeillesztjük a megfigyeléseinket és a már létező elméletről alkotott gondolatainkat. Az utolsó szakasz a működés és analízis tervének kidolgozása, amit új tudásként tudunk hasznosítani a valós életben.
A fenti teóriát összefoglalva kirajzolódik a következtetés. Csak a munka által tudjuk tökéletesíteni a képességeinket és igazolni a tanulmányok és tanfolyamok alatt szerzett tudásunkat. Csak dolgozva tudunk tapasztalatot szerezni. És még egy: nem kell félned a kudarctól és a bukástól, mert csak nekik köszönhetően van esélyed közelíteni a célodhoz és a munkádat eredményesebbé tenni.
Ezt tökéletesen illusztrálja a történet, melynek főhőse Thomas Edison. Szemére vetették, hogy közpénzeket tékozolt el, eredménytelenül dolgozva azon, amit egy éve nem tud már elérni. Egy fiatal újságíró így szólt: „Minek is csinálja ezt, Uram? Néhányszor leégett a laboratóriuma, és legalább pár száz alkalommal szenvedett kudarcot.” Edison békésen ránézett a fiatalemberre, és azt válaszolta: „Fiatalember, nem igaz, hogy pár százszor megbuktam volna. Csak felfedeztem pár száz módszert, amik alapján nem működik.”
Csak a tapasztalatlan utazók esnek pánikba a turbulencia alatt.
Örömmel látlak a tanfolyamomon: A siker determinánsai a turbulencia korában, ami alatt műhelyi formában találkozhatsz azokkal a módokkal, amik szerint „EZ – működik vagy nem működik”.
Bernard Jastrzębski
